Az EPK négy célkitűzése:
1) Az EU-nak hozzá kell igazítania a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásait az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig 80%-kal történő csökkentése és 2035-ig a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében, az európai éghajlatvédelmi jogszabályokat pedig ennek megfelelően ki kell igazítania.
Elsőként azt kérjük az Európai Uniótól, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti célokat úgy módosítsa, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ig 80%-kal csökkenjen, 2035-ig pedig nettó nulla legyen minden tagállamban. Az európai éghajlatvédelmi jogszabályokat is ehhez kell igazítani. Határozottan úgy hisszük, hogy az Ursula von der Leyen új bizottsági elnök által javasolt, 2050-ig elérendő nettó nulla kibocsátás nem elég ambiciózus ahhoz, hogy 1,5°C alatt tudjunk maradni. Ezt számos tanulmány (például ez)és tudós is alátámasztja.
2) Meg kell valósítani a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazításának uniós mechanizmusát.
Második célkitűzésünk keretében egy díj kiszabását kérjük a „szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítása” (Border Carbon Adjustment - BCA) formájában. Ezt a díjat aszerint szabnák ki az importált termékekre, hogy előállításuk során mennyi üvegházhatású gáz képződik. Ily módon továbbra is kiegyenlített feltételek mellett tud működni a fenntarthatóbb termelés irányába mozduló európai ipar és a 1,5°-os célkitűzést nem tisztelő országok.
3) Nem szabad aláírni szabadkereskedelmi megállapodásokat az olyan partnerországokkal, amelyek az 1,5° C fokos felmelegedési határértékkel nem összeegyeztethető pályát követnek az éghajlat-politikai intézkedéseket nyomon követő elemzés (Climate Action Tracker) szerint.
Harmadik célkitűzésünk a másodihoz kapcsolódik, mivel azt kérjük, hogy az Európai Unió tagállamai ne írjanak alá szabadkereskedelmi megállapodásokat olyan országokkal, amelyek nem a 1,5°-os céllal összeegyeztethető pályát követnek. Azt, hogy adott ország ezt a pályát követi-e, független szervnek kell megállapítania. Az éghajlat-politikai intézkedéseket nyomon követő elemzés megfelelő választásnak tűnt, azonban javaslatok tehetők más (akár új uniós) szervekre is.
4) Az EU-nak az éghajlatváltozás hatásait bemutató, ingyenes oktatási anyagokat kell biztosítania az összes tagállam tanterveihez.
A negyedik célkitűzés az oktatáshoz kapcsolódik. Ingyenes oktatási anyagok biztosítását kérjük, amelyek minden polgár számára elérhetők, és hozzáigazíthatók az Európai Unió egyes országainak iskolai oktatási programjaihoz. Nemcsak az éghajlatváltozás hatásairól, hanem annak okairól és megoldásairól is információkat kell nyújtaniuk.
Az EPK (ECI) teljes szövege, valamint a célkitűzéseinkkel kapcsolatos további háttérinformációk elérhetők itt.
Miért van vészhelyzet?
Mivel azok a hatások, amelyekkel már jelenleg is szembenézünk, az életünket fenyegetik. Részben már semmi közük az időjáráshoz.
Egyre több az aszály, homokvihar, áradás, hőhullám, trópusi vihar, tornádó, emelkedik a tengerszint, egyre több az erdőtűz, olvadnak a gleccserek, egyre több a menekült, kiszáradnak a tavak, növekszik az elsivatagosodás, savasodnak az óceánok, fajok halnak ki, trópusi betegségek terjednek, az ételek mérgezőek és éhínség pusztít.
A globális rendszer nagyon összetett, azonban tudjuk, hogy vannak olyan fordulópontok, ahonnan már nincs visszaút. Az egyik ilyen a grönlandi jégtakaró olvadása. Nem hagyhatjuk, hogy még több ilyen fordulópont következzen be, mivel a hatások eddig soha nem látott változásokat okoznak, amelyek drámai következményekkel járnak. MOST van itt a cselekvés ideje!
További információk taláhatók az éghajlatváltozás hatásairól itt!
Mi az európai polgári kezdeményezés (EPK)?
Dióhéjban egy olyan kérvény, amely közvetlenül az Európai Bizottságnak szól, hogy megoldást keressen olyan problémákra, amelyekbe beleszólása van. További információk találhatók ezen az oldalon
